Az írás határáról

Seamus Heaney

...a dombról is szemmel tartanak
a rádszegezett fegyverek felett,

és minden merő vallatás, míg az
egyik karabély int: fegyelmezett
közömbösséggel indulsz, gyorsítasz -

kissé elgyötörten és üresen,
mint mindig, ha reszket belül az éned,
legyőzve, igen, és készségesen.

S ha az írás határára jutottál,
ugyanez vár: puskák állványokon,
az őrmester adóvevőbe diktál

adatokat, vijjogó engedélyre
vársz, s közben a mesterlövész az égő
napból téged fixíroz, mint a héja,

S hirtelen túl vagy: vádlott szabadon,
mint aki vízfüggöny mögül jutott ki,
sodrósz a fekete aszfaltúton...

( A versrészletet Imreh András forította)